Frizbi Debrecen: 2016 WJUC
2016 WJUC
2016. július 30. - augusztus 7. - Wroclaw - junior ultimate világbajnokság
Először junior vb-n a magyarok

Márciusra sikerült megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a magyar válogatott is részt vehessen a 2016-os junior világbajnokságon, és bár jó lett volna a női mezőnyben is elindulni, végül csak a fiú kategóriába jelentkezett elég játékos. A csapat a szabadtéri szezon kezdetén, áprilisban kezdte meg a felkészülést. A Bécsben megrendezett Vienna Junior League szolgált teszt versenyként, amelyen egy edzőmeccsre is alkalmunk nyílt a cseh korosztályos válogatottal, majd a nyár folyamán három edzőtábor egészítette ki felkészülési programot, amelyben a csapatedzések mellett dobó és erőnléti tréningek szerepeltek. A csapatba végül budapesti, debreceni és nyíregyházi srácok kerültek be, összesen 16-an.

A vb-re utazó magyar különítmény 16 játékosból, 4 edzőből, 7 önkéntesből és 1 szurkolóból állt. Július 30-án hajnalban keltünk útra Debrecenből, és 3 kisbusszal terveztük megtenni a több, mint 700km-es távot, ám az utazás a kelleténél kalandosabbra sikeredett. A buszok egyike ugyanis megmakacsolta magát, és Miskolc környékén a turbófeltöltő szűrőrendszere felmondta a szolgálatot. Ez persze csak azután derült ki, hogy többszöri próbálkozás után találtunk egy segítőkész autószervizt, ami szombat lévén nem volt egyszerű. Végül egy jó háromórás csúszás után, kiderült hogy ezzel a járgánnyal nem fogunk tudni tovább utazni. Ebben a helyzetben az UFÓzd egykori játékosa Oláh Sanya sietett a segítségünkre, aki szerzett nekünk egy pótbuszt, de még így is a társaság harmada arra kényszerült, hogy Ózdon töltse az első vb éjszakát. A banda másik része közben továbbutazott, és kisebb galibáktól eltekintve szerencsésen megérkezett Wroclawba, az Olimpiai Stadionról elnevezett sporttelepre. Birtokba vettük a magyarok számára kijelölt faházakat, és bizony senkit sem kellett altatni a közel 12 órás utazás után.



Vasárnap délelőtt egy csapatkocogás formájában felfedeztük a környéket, tartottunk egy átmozgató edzést, és elintéztük a regisztrációt is. A nyitóceremónia előtt megérkezett a csapat hátramaradt része, így minden magyar ott volt már, amikor elkezdődött a válogatottak felvonulása. Igazi fesztiválhangulat kezdett kialakulni. A csapatok zászlókat lengettek, indulókat énekeltek, és mindenféle spontán őrültködés bontakozott ki a korongzsákolástól kezdve a szaltó versenyen át a falshmob vonatozásig. A zászlós bevonulás után nyitóbeszédek hangzottak el, aztán a nyitómeccsen élveztük a lengyel és az ausztrál csapat játékát. A sok-sok élmény hatására alig tudtuk álomra hajtani a fejünket, pedig szükség volt a pihenésre, hiszen kora reggel már a pályán volt jelenésünk.



Kolumbia volt az első ellenfél, vagyis egy nagyon jó csapat ellen kezdtük a világbajnoki szereplést. A nagy feladathoz illő komolysággal, egymást biztatva melegített a csapat. Érződött, hogy mindenki bizonyítani akar, a Bálinttól érkezett indulónkat mindenki nagy átéléssel énekelte. Ennek megfelelően a társaság nagyon jól helyt állt. Bár az első pontot mi szereztük, nem született meglepetés, és a dél-amerikai csapat magabiztosan hozta a mérkőzést. Viszont sikerült néhány szép támadást befejeznünk, és a védekezésünk is jól összeállt. A 3:15-ös végeredmény ellenére bizakodva vártuk a nap második mérkőzését a japánok ellen. Ez sem ígérkezett könnyebb kihívásnak, de Ázsia legjobbjai ellen már egy vb meccs tapasztalttal a hátunk mögött léptünk pályára, és ez érződött is a mérkőzés első percétől kezdve. Bár a japánok gyors és pontos játékot játszottak, sikerült őket hibára kényszeríteni, és a hosszú játékunkkal komoly kihívás elé állítottuk a védelmüket. A végeredmény 7:15 lett, és a 7 szerzett pontunkra igazán büszkék lehettünk, mert rendesen megdolgozott érte a társaság.




Másnap reggel a csoportunk utolsó tagjával Dániával mérkőztünk. Mivel ők is elvesztették az első két meccsüket, így a csoport harmadik helyének megszerzése volt a tét. Eleinte fej-fej mellett haladt a két csapat, de aztán a dánok elkaptak egy jobb szériát, és 3:6-ra megléptek, de a félidőre mégis sikerült megfordítani az állást. A második játékrész kísértetiesen hasonlított az elsőre, hiszen a játékrész derekára a dánok megint elléptek kettő ponttal, de a végjátékra ismét összekaptuk magunkat, kiegyenlítettünk, és az utolsó pontot nekünk sikerült megszerezni. Nagy volt persze az öröm, egymás nyakába borulva ünnepelt a csapat. Az első nyert vb meccs végeredménye 13:12 lett, és ez azt jelentette, hogy csoportharmadikként mentünk tovább a középkörbe, ahol Szlovénia és India várt ránk. Az India elleni meccsre még aznap délután sor került, de mint utólag kiderült, a reggeli mérkőzés nagyon sokat kivett a csapatból. Nem tudtunk igazán felpörögni, a játékunk nagyon akadozott, és az ellenfél lelkesedése jóval felül múlta a miénket. A 6:15-ös eredmény jól mutatja a vb-n mutatott leggyengébb teljesítményünket. Egy napon belül beléptünk a mennyek kapuján, és megjártuk a poklot is.



A történések feldolgozásához jól jött, hogy a szerdai versenynapra csak egy magyar meccs volt kiírva. Lazításként ellátogattunk hát Wroclaw óvárosi részébe. A csapat együtt fedezte fel a szigetekkel és hidakkal tarkított belvárost, megcsodáltuk a főteret, megtudtunk néhány érdekességet a helyi történelemről, és persze megkóstoltuk a Wroclaw-i fagylaltot. Délben visszatértünk a szállásra, rövid pihenés után tartottunk egy taktikai értekezletet, és megbeszéltük, hogyan fogunk játszani a szlovénok ellen. Nagyon vártuk a találkozót, amelyen hasonló erők összecsapására lehetett számítani. Ennek megfelelően kezdődött a mérkőzés, a csapatoknak minden egyes pontért keményen meg kellett dolgozni, látványos elkapások, szép mentések, és fizikális játék jellemezte a meccset. Az első félidő végére kétpontos előnyt sikerült összehozni, amit a második félidőben még tovább növeltünk, de a mérkőzésnek még koránt sem volt vége. A győzni akarás mindkét alakulaton nagyon érződött, és ez többször túl heves játékot eredményezett, ami miatt mindkét oldalon akadtak kisebb sérülések. A szlovénok épp felzárkózásban voltak, amikor az egyik ilyen összeütközés alkalmával a legstabilabb teljesítményt nyújtó játékosunkat, Tomit is elveszítettük. Egy felugrás során az orrára kapott egy könyöklést, és nem tudta folytatni a játékot. Nagyon jó döntés volt ekkor a spirit timeout hívás, mert valóban szüksége volt mindkét csapatnak arra, hogy kicsit lehiggadjanak a kedélyek, viszont Tomi kiesése miatt teljesen leblokkoltunk. A meccset végül 12:15-re elveszítettük úgy, hogy az utolsó félórában nem tudtunk pontot szerezni. Természetesen nagyon fájt mindenkinek, hogy a meccset nyerő helyzetből engedtünk ki a kezünkből, de a legfontosabb az volt, hogy komolyabb sérülést senki nem szenvedett, sőt másnapra kiderült, hogy Tomi orra sem tört el.




A szlovénok elleni vereség azt jelentette, hogy az alsó házba kerültünk. Csütörtökre Mexikó és Ausztrália volt az ellenfelünk, péntekre pedig Spanyolország és Dánia. A Mexikó elleni meccs nagyon nehezen indult. Az előző napi vereséget még nem tudtuk kiheverni, amit a mexikóiak ki is használtak, és az első félidőben négy ponttal is elmentek. Nagyon megnehezítettük így a saját dolgunkat, és csak a második félidőre sikerült rendezni a sorokat. Olyan volt, mintha a két félidőben két teljesen különböző magyar csapat játszott volna, de az elején összeszedett hátrányt már nem tudtuk ledolgozni, és a második félidőben mutatott szuperkoncentráció ellenére 10:12-re elveszítettük a mecset. Sikerült azonban átmenteni ezt a formát Ausztrália ellen, és már a meccs elejétől kezdve magas színvonalon játszottunk. A 6:15-ös eredmény bár nem ezt sugallja, mégis igaz, hogy a vb szereplése alatt a legszebb játékát produkálta a magyar csapat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Ausztrálok lecsúszása az alsó házba nagy meglepetés volt, és érződött, hogy ők játéktudásban jóval az alsóházi csapatok előtt járnak.



Az Ausztrálok elleni teljesítményünk azonban önbizalmat adott a csapatnak, amit pénteken a spanyolok ellen tudtunk igazán kamatoztatni. A nagy szél ellenére felszabadultan, nagy lelkesedéssel ment a játék, és a sok turnover sem szegte kedvét a csapatnak. A hátszeles pontokat rendre megoldva igyekeztünk tartani az első félidőben megszerzett négy pontos előnyt, és a végén sem engedtünk ki, végül 12:9-re nyertünk. Ezt követte az utolsó meccsünk, a Dánok elleni visszavágó. A délelőtti győzelem mindenkit fellelkesített, de tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk az északiak ellen, hiszen az első, ellenük vívott meccsen is csak az utolsó percekben tudtuk megfordítani az állást. Épp ennek a komoly hozzáállásnak volt köszönhető, hogy már a meccs elejétől kezdve kevés hibával játszottunk, viszont kihasználtuk az egyre inkább széteső dánok rontásait. A meccs végére igazi örömjátékot mutatott be a magyar csapat, és a végén 15:8-at mutatott az eredményjelző.



A szombati napon már csak a döntők voltak hátra, együtt néztük meg a női és férfi finálét, majd a záró ceremónia után tettünk még egy búcsú látogatást Wroclaw belvárosában. A versenyt végül a 27. helyen fejeztük be, azaz egy helyezést javítottunk az előzetes kiemelésünkön, és kiderült az is, hogy egy másik eredményre is büszkék lehetünk, hiszen a vb legponterősebb játékosa Tőzsér Tomi lett 46 gólpasszal és 6 gólszerzéssel.

Vasárnap hajnalban aztán útra keltünk, és nagyon jó élményekkel, büszkén zötykölődtünk hazáig. Bár a csapat nagy részének ez volt élete első nagy versenye, mégis mindenki megállta a helyét. Megtapasztalhattuk, hogy milyen különleges érzés nemzetközi közegben versenyezni, hiszen a Föld majd’ minden kontinenséről akadt ellenfelünk. Játszhattunk szikrázó reggeli napsütésben, déli forróságban, esőben és szélben is. Tapasztalatot szereztünk olyan játékhelyzetekről, amikor sokkal erősebb ellenféllel szemben kell pályára lépni, amikor szoros meccsen az utolsó percekben fordítjuk meg az állást, amikor nyerő helyzetből csúszik ki a kezünkből a győzelem, amikor bérmennyire akarjuk is, de nem megy a játék, és arról is amikor minden összejön és szárnyal a csapat.

Ezektől az élményektől mindannyian, játékosok, edzők, önkéntesek és szurkolók egyaránt, többek lettünk, és igyekszünk majd átadni ezeket a tapasztalatokat az itthon maradtaknak is! Az élménybeszámoló zárásaként álljon itt Dávid és Bodnár Tomi egy-egy verse, melyek megírására a srácokat a világbajokságon szerzett benyomások sarkallták.

a válogatott tagjai: Almási Dávid, Barla-Liha Kristóf, Bartha Zoltán, Biró Márton, Bodnár Tamás, Bujtor Bálint, Cogoi Richárd, Gál István Bence, Gombos Szabolcs, Harmaci Marcell, Homoki Gergő, Nagy Lőrinc, Pollák Nándor György, Tolnai Marcell, Tóth Patrik Csaba, Tőzsér Tamás
edzők: Fodor László, Schwarcz Ádám, Szathmáry Zsolt, Veres Balázs
önkéntesek: Hegedűs Anna, Kellermayer Anna, Kovarovszky Zsófi, Mészáros Myrtill, Németh Márton, Rácz Árpád, Székely Dalma
szurkoló: Harsányi Enikő

a verseny végeredménye:
1. USA
2. CAN
3. GBR
4. AUT
5. ITA
6. JPN
7. IRL
8. COL
9. BEL
10. GER
11. SWE
12. FRA
13. NZL
14. NED
15. POL
16. CZE
17. IND
18. TPE
19. SUI
20. ISR
21. FIN
22. SLO
23. SVK
24. RUS
25. MEX
26. AUS
27. HUN
28. ESP
29. DEN
SOTG: AUS
 

page.php?171

Üdvözlet

A Debreceni Frizbi Sportegyesület hivatalos honlapja
Minden jog fenntarva! © 2006-2011 FreeBees